A jóga elterjedése Nyugaton

A jóga, annak filozófiája és ászana gyakorlatai az 1800-as évek óta ismert nyugaton. Tradicionális jógairányzatokkal együtt érkezett a hatha-jóga, azoknak részeként.

A XXI. században jelent meg a hatha-jóga önálló mozgásformaként, vallási hagyományoktól mentesen is, bár gyakorlati a tradíciókban gyökereznek.

Paramahamsza Jógananda (1893-1952)

Indiai szerzetes, a kriya jóga tanítványi láncolat mestere.  Az 1920-as évektől az Egyesült Államokban tartott előadásokat angol nyelven, az Egyesült Államokban, majd később Európában is megjelent ezáltal a kriya yoga. A kriya jóga különlegessége, hogy bár Indiából ered, a kereszténység mélyen áthatja. Első mesterüknek Krisztust tartják.

Ismert könyve; Az egy jógi önéletrajza, rengeteg  embert inspirál mind a mai napig. Könyvében misztikus csodákról, megvilágosodott gurukról, európai keresztény szerzetesekről és mesteréről Yuktersvaráról találhatunk hiteles leírást.

Vivékananda (1863-1902)

Elsőként érkezett nyugatra, előadásaival mélyen hatott a nyugati teozófikus körökre. Híres könyve, a Rádzsa-jóga, avagy a királyi jóga, klasszikus irodalom, mely egy ősi irat, a Yoga-sutra kommentálásaként született.

Idézet a Rádzsa-jógából az elme működésére vonatkozóan:

„Mi a gondolat? A gondolat erő, akárcsak a tömegvonzás vagy a taszítás ereje. A természetben található erő végtelen tárházából a csittának (az elmének) nevezett eszköz megragad valamennyit, magába vonja, majd gondolatként kibocsátja azt.

A csitta ( az elme)  a következő formákban nyilvánul meg: szétszórt, elhomályosuló, összegyűlő, egyhegyű és összpontosított.

A tó fenekét nem látjuk, mert a felszínt hullámok fodrozzák. Csak akkor lesz lehetséges egy pillantást vetnünk a tófenékre, ha a hullámok elcsitultak és a víz nyugodt. Ha a víz folyamatosan iszapos vagy zavaros, a meder nem lesz látható. Ha viszont tiszta és hullámoktól mentes, akkor láthatjuk a tó alját. A tó feneke az igaz Önvalónk, a tó a csitta ( az elme), a hullámok pedig a vrittik (tudati lenyomat).

Az elmének három állapota lehet. Ezek egyike a sötétség, az úgynevezett tamasz, a kegyetlen emberek és a gyengeelméjűek sajátja, mely csak azért cselekszik, hogy kárt okozzon. Ebben a tudatállapotban más gondolat fel sem merül. Ezután ott van az elme aktív állapota, a radzsasz, melynek fő indítéka a hatalom és az élvezet. “Hatalmas leszek, és uralkodni fogok másokon.” Majd ott a harmadik állapot, az úgynevezett szattva, a tisztaság és a nyugalom állapota, melyben a hullámok megszűnnek, és az elme-tó vize kristálytisztává válik. Ez nem tétlenség, sokkal inkább rendkívüli aktivitás. Az erő legnagyszerűbb megnyilvánítása az, ha nyugodtak vagyunk. Tevékenynek lenni könnyű. Engedjük el a gyeplőt, és a lovak vágtatni fognak velünk. Ezt bárki képes megtenni, de aki meg tudja állítani a megbokrosodott lovakat, az a valóban erős. Melyikhez szükséges a nagyobb erő, az elengedéshez vagy a megzabolázáshoz? ”

Kőrösi Csoma Sándor (1784-1842)

Erdélyi születésű orientalistánk, a tibeti-angol szótár megalkotója.

Jól ismerte és tisztelte, mind a magyar mind a védikus hagyományokat.

 Idézete:

„KERESSETEK, KUTASSATOK, MERT A VILÁG EGYETLEN NEMZETE SEM TALÁL ANNYI KINCSET KULTÚRÁJÁNAK GYARAPÍTÁSÁRA, MINT A MAGYAR TÁRSADALOM AZ ŐSI INDIAI KULTÚRA TÁRHÁZÁBAN”.

gerinctorna Siófokon