Az immunrendszer sejtekből, szervekből, szövetekből álló bonyolult rendszer, amely védekező funkciót lát el, milyenségét a vérkeringés és a hormonok állapota is befolyásolja. A jóga segít hatékonyan karbantartani az immunrendszert, mivel gyakorlatok egyszerre hatnak a szervekre, nyirokkeringésre, hormonokra és a sejtek egészségére.
A jógapózok felvételével masszírozzuk a belső szerveket és a nyirokcsomókat is. A gyakorlatok segítik a szív munkáját, több oxigént juttatnak el a sejtekbe és a hormontermelést, nyirokáramlást is stimulálják. A jóga nyugtatja, kiegyensúlyozza az idegrendszert és ezáltal is csökkenti a stresszt. Mivel az immunrendszer 80%-a a belekben lakozik, azért az emésztésjavító ászanák nemcsak az emésztésre, hanem a belek masszírozásával a immunrendszert is stimuláljuk. A legújabb kutatások bizonyítják, hogy az emésztőrendszer körülbelül 100 millió idegsejtből és több mint 100 billió mikroorganizmusból áll, azt bél-agy-tengelynek nevezik. Így a belső szervekre ható ászanákkal erre a komplex „második agyra”, bélagyra is hatunk.
Az immunrendszernek közel nyolcvan százaléka a bél nyálkahártyájának meghatározott területein helyezkedik el.
A bélrendszer egészségéről már az ókortól tudni vélték a legkiválóbb elmék – a kínai, indiai orvosoktól kezdve Galenuson, Hippokratészon keresztül Paracelsusig –, hogy amennyiben ott felborul az egyensúly, annak az egész szervezet egészségromlása lehet a következménye. A legutóbbi évek kutatásai azonban arra a tényre világítottak rá, hogy a legkülönbözőbb pszichés problémák, idegrendszeri megbetegedések hátterében is létfontosságú bélflóránk színeváltozása áll.
„Az emberi emésztőrendszer körülbelül 100 millió idegsejtből és több mint 100 billió mikroorganizmusból áll, beleértve több mint 1000 különböző baktériumfajt. A baktériumok összességét mikrobiótának (bélflóra) nevezzük. A bél idegrendszere és a bélflóra az egész szervezetünkkel kapcsolatban van, így nemcsak az emésztésünket befolyásolja, de hatással van az immunrendszerünkre és a pszichés működésünkre is. A bélben a mikrobióta (bélflóra) egymással kölcsönhatásban lévő mikroorganizmusok komplex hálózata. Közülük néhány betegséget okozhat, míg mások jótékony hatást fejtenek ki az egészségre.”
forrás: https://www.bel-agy-tengely.hu/
Hasi ideg
A bolygóideg, orvosi nevén nervus Vagus, a tizenkét agyideg közül a tizedik. Ezeket az idegeket azért nevezik így, mert közvetlenül az agyvelőből és nem a gerincvelőből lépnek ki, mint a testünket behálózó többi ideg. Másfelől a bolygóideget az agyunkban működő „második aggyal” hozzák kapcsolatba, mert hasfájást és egyéb hasüregi érzeteket képes kiváltani.
A bolygóideg a paraszimpatikus idegrendszer legnagyobb idegpályája. A paraszimpatikus idegrendszer a szimpatikus idegrendszer ellenlábasa, ketten alkotják az úgynevezett vegetatív idegrendszert, amely akaratunktól függetlenül vezérli szívverésünket, emésztésünket, alvásunkat, a hormonok termelődését, a légzést és egy sor olyan testi funkciót, amelyek tudatunk közreműködése nélkül zajlanak. A hasi agy óriási laboratórium és adatfeldolgozó központ, ahol megtörténik az emésztőrendszerbe kerülő ható- és tápanyagok, illetve egyéb anyagok analízise.
forrás, ajánlott cikkek:
http://tgy-magazin.hu/hirek/idegrendszer-a-hasban
http://tgy-magazin.hu/betegsegek-a-tol-z-ig/lazadas-a-belben
http://tgy-magazin.hu/betegsegek-a-tol-z-ig/bel-egeszsegunk-kozpontja
5 immunerősítő jógagyakorlat
- Napüdvözlet
- halpóz
- Gerinccsavarás
- Gyertyapóz
- Eke
+ a csecsemőmirigy kopogtatása, masszírozása
A csecsemőmirigy
A csecsemőmirigy az egyik legfontosabb mirigyünk, mégis keveset tudunk róla. A csecsemőmirigy úgy tekinthető, mint az immunrendszer egyik fontos szerve. A mirigy a mellcsont felső része mögött helyezkedik el, és gyermekkorban éri el a testsúlyhoz viszonyított maximális nagyságát.
Később a legtöbb embernél először zsírszövetté, majd kötőszövetté alakul, de a működése nem áll le teljesen. A nyirokszervek közül a csecsemőmirigynek van a legtöbb szimpatikus beidegzése, és ez idáig csak itt találtak paraszimpatikus beidegzést is.
A csecsemőmirigy az egyetlen az immunszervek közül, aminek közvetlen agyi kapcsolata van. Több hormont is termel, a legismertebb a timozin névre hallgat. A mirigy legfőbb funkciója a limfociták „kiképzése”, melynek során megtanulnak különbséget tenni a testazonos és a testidegen anyagok között.
Ha a csecsemőmirigy jól működik, akkor nem alakulnak ki az emberben különböző félelmek, fóbiák, szorongások, illetve nem alakul ki túlzott szkepticizmus. A csecsemőmirigynek köszönhető továbbá a segítőkészség, az érdeklődés más emberek iránt, és a reményteljes vidámság. Nagyon sok csecsemő és kisgyerek ösztönösen ütögeti a mellkasát, ugyanis a csecsemőmirigyet lehet és érdemes külsőleg is aktivizálni. A szegycsont területének dörzsölése, masszírozása, simogatása hangkiadással (pl. énekléssel, zümmögéssel) kísérve aktivizálja a csecsemőmirigyet.
forrás: https://www.napfenyesgyogykozpont.hu/csecsemmirigy/
bővebben a csecsemőmirigyről: https://egeszsegter.hu/cikk/909/a-csecsemomirigy-az-egyik-legfontosabb-mirigyunk-keltsd-eletre