A jógagyakorlatok felfrissítik a belső szerveket, pozitív hatást gyakorolnak működésükre.

 Tudományos kutatások bizonyítják, hogy a bélfalban 500 millió idegsejt és immunsejt található.

A belek állapota közvetlen hatással van közérzetünkre,  egészségünkre. A jógagyakorlatok során átmozgatjuk a belső szerveket, ezáltal fejti ki a jóga egészségmegőrző hatásait.

„A magasabb rendű élőlényeknek rendkívül sok energiát kell fordítaniuk a táplálék felvételére, feldolgozására, véráramba, illetve sejtekhez való eljuttatására. Minél magasabb rendű egy élő szervezet, annál több bakteriális segítségre van szüksége a harmonikus életvitelhez! A mi bélrendszerünkben mintegy 100 billió baktérium él, több, mint ahány testi sejtünk van! Ezeknek 4-500, egyes kutatók szerint 1000 fajtája szolgál bennünket, bár mind a mai napig igen sok homály fedi az egyes baktériumtörzsek speciális funkcióit. Az emberi bélflórát aerob (anyagcseréjükhöz oaxigént igénylő) és anaerob (oxigén jelenléte nélkül is szaporodó) baktériumokra osztják fel. Az ismert, kutatott és egészségünk fenntartásához feltétlenül szükséges aerob fajok az Escherichia coli és változatai, az Enterococcus fajok és az enterobaktériumok. Az anaerobok közül elengedhetetlen összetevők a Lactobacillus-fajok, a bakteroidok és a bifidus törzsek. A leginkább kutatott Lactobacillus acidophylus tejsavat, ecetsavat és különböző kórokozók elleni anyagokat termel, és a bifidobaktériumokkal együtt a konkurenciát – és szervezetünk számára az alternatívát – jelentik a kórokozó baktériumoknak, a Klebsiellákkal, a Clostridiumokkal, valamint a Candida albicans gombafajjal szemben. Ezáltal megőrzik a bélrendszerben az ún. Kyber­státuszt, valamint hozzájárulnak – több mechanizmuson keresztül – a sav-bázis egyensúly fenntartásához is.

A szervezet egészére, de legfőképp a központi idegrendszer működésére kifejtett hatásuk jelentőségének megértéséhez azonban érdemes áttekintenünk az egészséges bélflóra tevékenységi körét ahhoz, hogy megértsük a Hippokratész által megfogalmazott tézist: „A halál a vastagbélben lakozik.” (…)

A legkülönbözőbb nemzetközi kutatócsoportok foglalkoznak intenzíven a bélflóra megfejtendő titkaival, különös tekintettel a pszichiátriai és pszichológiai betegségekkel való kapcsolatra. „A félelem a belekben kezdődik, nem az agyban” – hangoztatják, de a pszichoszomatikus energetika is a tapasztalatok alapján azt tanítja, hogy az érzelmi információink legalább 80%-át először az agy vegetatív központjával intenzív kapcsolatban álló gyomor-bél rendszerben fogjuk fel, és például egy embertársunkkal való találkozásunkkor annak megítélése csak másodjára jut el a bélrendszerből a tudatunkig.

Feltűnően sok, krónikus bélbetegségben vagy irritábilis bél szindrómában (IBS) szenvedő betegnél figyeltek meg félelmi, szorongásos állapotokat, depressziót. Szoros összefüggés van a gluténemésztés zavara, valamint a maniaco-depresszív megbetegedések, illetve a skizofrénia között is.

Egy nemrég megjelent tanulmány egérkísérleteken mutatta ki például, hogy a probiotikumokkal kezelt egerek félelem- és fájdalomtűrő képessége lényegesen megnőtt a kontrollcsoporthoz képest! A kutatók abból indultak ki, hogy a bélbaktériumok egy fontos idegátviteli anyagnak, a gamma-aminovajsavnak (GABA) a képződését befolyásolják, mivel ez a szorongásos betegek vérében gyakorta emelkedett. Ennek kapcsán már embereknél is végeznek székletmintából ún. „neurostresszprofilt”, amely a bélflóra zavarain kívül az idegátviteli anyagok (a neurotranszmitterek) elemzésével is segíti a megfelelő terápiát. (…)

A bél-agy tengely kommunikációs útjait egyrészről a bélfalban meglévő mintegy 500 millió (!) idegsejt, valamint az immunsejtek és a mediátor anyagok, mint például az interleukinek vagy a hisztamin biztosítják. (…)

A központi idegrendszernek speciális enzimje is van, amely a fölösleges hisztamint leépíti (hisztamin-N methyltranszferáze), de ennek kapacitása a rossz állapotban lévő bélflóra esetén elégtelen. Dr. Carl C. Pfeiffer kutatásai szerint a hisztamin-anyagcsere zavara, nevezetesen a vér emelkedett hisztaminszintje – vagyis a hisztadelia – gyengíti a reakciókészséget, az éberséget, negatívan befolyásolja az alvásritmust, a tanulást, a gondolkodást, az éhségérzetet, de egy sor egyéb, a központi idegrendszerrel összefüggő kórkép kialakulását is eredményezheti. A hisztadéliával feltűnően összefüggő kórképek között említi a kóros fáradságérzetet, a fejfájásokat, migréneket, a káros szenvedélyekre való hajlamot, a félelmeket, fóbiákat, az állandó belső feszültséget, a depressziót, a fájdalomérzékenység növekedését, a koncentrációzavart, a kényszeres viselkedésformákat, az alvászavarokat, a gyakori hangulatingadozásokat, sőt az erős nyálfolyást is. Dr. Pfeiffer tapasztalatai szerint a nem kezelt hisztadélia a félelmek és pszichózisok minden formáját és nehézségi fokát képes előidézni.

Az ijesztően hosszú idegrendszeri betegségsor kezelésében elsődleges szerepe van a bélflóra helyreállításának pro- és prebiotikumokkal, speciális oligoelemek adásával, úgymint kalcium, mangán, cink, C-vitamin, kurkumin, quercetin L-methionin, omega-3 zsírsavak. A mindennapi orvosi gyakorlatban előforduló kórképeknél – alvás- vagy emésztési zavarok, félelmi állapotok, depresszió vagy szenvedélybetegségek – a hisztadéliára, illetve annak fő kiváltó okára, a bélflóra arányainak felborulására mindig gondolnunk kell. (…)

Az utóbbi évek tudományos kutatásai alapján úgy tűnik, beigazolódik az, amit a természetgyógyászat mindig is állított, azaz, hogy a bélflóra normalizálása, a belek homeosztázisának helyreállítása döntő szerepet játszik az idegrendszeri és pszichiátriai betegségek oki terápiájában, és segít alapvetően átértékelni a jelenleg alkalmazott gyógyszeres protokollok szabályait.”

Cikk forrása: Természetgyógyász Magazin

http://tgy-magazin.hu/